Galactic
Parancs
A két földönkívüli űrállomás, amelyek a Föld körüli pályán helyezkednek el, álcázó pajzs segítségével kerülik el a vizuális észlelésünket. Ez az álcapajzs a fénytörés elvén működik, és kihasználja azt a tényt, hogy az emberi szem a létező frekvenciaspektrumnak csak egy kis részét képes érzékelni (a számunkra látható fény frekvenciaspektruma kb. 400-700 nm). Ha behatolunk a pajzsba, felismerjük, hogy a két állomás közül a nagyobbik, az úgynevezett Ashtar Command színezését külső kialakításában csillogó feketén tartják, amelyet számos fehér-sárgás fényfolt tarkít, amelyek bejáratokat, kijáratokat és ablakokat jelképeznek. Az Ashtar Command általános külső formáját jelenleg nem tudom leírni, mert a pajzs miatt nem tudtam kellő távolságból szemügyre venni az állomást.
Az Ashtar Command viszonylagos mérete a bizalom és a biztonság érzetét kelti a látogatóban, ami nem magától értetődő az űrben, ha az ember kilépett az anyabolygójának energiatartományából. A lélek "dokkol" - még mielőtt az űrhajó leszállt volna. Bár a lelkünk világegyetembe való beágyazottságának ismerete és érzése miatt a csillagközi térben egy alapvető ismerősséget érzünk, a lélek mégis vágyik egy "leszállóhelyre". Ez az érzés a földi honvágyhoz hasonlítható.
Ezekkel a Földet kísérő mesterséges műholdakkal ellentétben a galaktikus parancsnokság nincs bolygóhoz kötve. A Galaktikus Parancsnokság pedig egy - az amúgy is viszonylag nagy Ashtar Parancsnoksághoz képest - hatalmas űrsziget. A csillagközi tér közepén helyezkedik el, nincs különösebb naprendszer a közvetlen közelében - és mégis a Tejútrendszerünknek egy olyan területén található, ahol átlagon felüli számú csillag található. Lélegzetelállító az a fenséges varázslat, amely az állomásról árad, amikor megközelítjük ezt a kolosszust - amely a világűr csillagfekete bársonyába ágyazva pihen az űrben. Az érzés, amit az ember az állomás láttán érez, talán az igazság, az ünnepélyes komolyság, az öröm, ugyanakkor a könnyedség és a hála kombinációjával írható le a legjobban. Röviden, megfelel annak az érzésnek, amit az alázat kifejezés alatt érzek magamban.
Az alázat és a megismerés az igazság testvérei. Az életét érző lélek állapotát azután az "éberség" jellemzi.
Ez a csillagoázis, a Galaktikus Parancsnokság, amely Tejútrendszerünk legkülönbözőbb fajainak és népeinek képviselői szövetségében jött létre, hat fizikailag hasonló egységből áll, amelyek együttesen gyűrű alakban helyezkednek el.
Az egységek mindegyike egy-egy hosszúkás hengert képvisel, amely a végek felé keskenyedik, és a mindenkori középpontban több növekvő gyűrűs gyöngyszem alkotja. Mind a hat torony fizikai méretei több száz kilométer hosszúak és a központi gyűrűs gyöngy legszélesebb pontján több mint 200 kilométer szélesek. Az egyes hengerek fizikailag nincsenek összekötve (merevítőkkel vagy hasonlóval). Az egyes tornyok közötti utazások egyrészt űrhajókkal, másrészt teleportáló eszközökön - adókon - keresztül történnek. Az egyes tornyok külső burkolata egy számomra ismeretlen ötvözetből áll, amely fémes-zöldesen csillog.
Általában az egyes tornyok külső határai nem szigorúan téglalap alakúak, hanem lekerekítettek. Ez érdekes tény, figyelembe véve a földi valóságot pl. a piramisoknál ezen a bolygón, amelyek világszerte számtalan formában, pontos szögek szerint épültek. A fizikai jelenségek (alakzatok) energetikai hatásai egyrészt egy olyan bolygón, mint a miénk - másrészt pedig a csillagközi tér közepén - a formációk bölcsességéről szóló egyetemes tudásnak, mint az Isten igazságának alfájának és omegájának kifejeződését jelentik.
"Emancipate yourself from mental slavery" Bob Marley, Redemption Song "
"This is far out, man!" Chong
