Tudatosság - Tudatosság
Posted: Sun Jun 27, 2021 2:46 pm


AwareNess
1.
Az emberi elme olyan, mint egy tó. Minden információnak, ami eljut hozzánk, következményei vannak. Felveszünk egy gondolatot, feldolgozzuk, elhelyezzük a memóriánkban, és a tudatalattinkkal nézzük. Ennek a tudatalatti általi szemlélődésnek az eredménye tükröződik a tudatunkban. Amikor valaki egy követ dob egy tóba, a kő a tó fenekére esik. Csak a felszínen lévő hullámok tanúskodnak a kőről. Tehát az ok (a kő) a tudatalattiba esik, és a hatás (a hullámok fodrozódása) tükröződik a tudatban. Ha elég kő gyűlik össze a tó fenekén, a felszíni víz elönti a partokat. Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor ki kell kotortatni a tavat. Tehát nekünk is törekednünk kell arra, hogy kikotortassuk a tavunkat - a tudatalattit.

2.
Az elképzeléseink határozzák meg az érzékelésünket. Érzékelésünket az érzékszervi benyomások határozzák meg. Nem lenne bölcs dolog, ha megnyitnánk tudatunkat, és nem követnénk Jézus tanítványát, Tamást, aki nem hitt, amíg nem látott?
3.
Aki csak "lesz", az nem "van". Tudatunknak arra kell összpontosítania, hogy a felismerést a mostban kövessük. Ez nem a tegnaptól, a mától és a holnaptól, mint a megismerés tárgyaitól való elszakadást jelenti, hanem a mindenkori átmeneti állapotra való összpontosítást.
Következésképpen nem szabad megtagadnunk a múltunkat, és nem szabad reménykednünk a jövőnkben (annál is inkább, mivel a jövőnket szabadon, önállóan és igaz vagy önmegtapasztalásunkból fakadóan alakítjuk), hanem inkább az itt és mostban való felismerésre kell törekednünk.
Aki csak "lesz", az nem "van". Tudatunknak arra kell összpontosítania, hogy a felismerést a mostban kövesse. Ez nem a tegnaptól, a mától és a holnaptól, mint a megismerés tárgyaitól való elszakadást jelenti, hanem inkább a mindenkori átmeneti állapotra való összpontosítást.Következésképpen nem szabad megtagadnunk a múltunkat, és nem szabad reménykednünk a jövőnkben (annál is inkább, mivel a jövőnket szabadon, önállóan és igaz vagy önmegtapasztalásunkból fakadóan alakítjuk), hanem inkább az itt és mostban való felismerésre kell törekednünk.Ez gyakorlatilag azt jelenti: kerülni a reményt és a félelmet.

