Page 1 of 1

EarthWatch – Globalizáció

Posted: Fri Sep 24, 2021 11:25 am
by brahbata
Image
Image


Globalizáció

Nézzük meg, mit neveznek a politikusok és az iparosok egyaránt "globalizációnak", a világ pozitív felhanggal bíró kiárusításának

A jobb megértés érdekében egy példával illusztrálom, hogy hol rejlik a globális gazdaságra leselkedő veszély. 1995-ben egy jól ismert amerikai kereskedelmi vállalat gazdagabb volt, mint Izrael, Lengyelország és Görögország együttvéve - és ez a vállalat akkoriban csak a tizenkettedik legnagyobb volt a világon.

A klasszikus szerkezetű, globálisan működő vállalatokat általában egy igazgatótanács irányítja, amely viszont egy felügyelőbizottságnak tartozik felelősséggel. A globális pénzügyi és kereskedelmi áramlásoknak azok a vezetői, akiket a nyilvánosság előtt bemutatnak, maguk is "nemes" vállalatok, amelyek jól ismertnek tűnnek azok számára, akik tanulmányozták a szabadkőművesség, a logentizmus, a titkos szervezetek és más "általános" metastruktúrák szerepét. A tőke és a kereskedelmi forgalom, az ingatlanok és a munkaerő központosul és koncentrálódik kevesek kezében, akiket nem köt semmilyen parlamenti ellenőrzés vagy vállalati irányítás (mint egy alkotmányos raison d'Etre). Ez részletesen azt jelenti, hogy egész gazdaságok és kontinensek prosperitása vagy tönkremenetele olyan egyének szorításában van, akiknek az a gondjuk, hogy még több hatalomra, befolyásra és tőkére tegyenek szert, és ezáltal önmegerősítést tapasztaljanak.

Ezek a lények semmiképpen sem - a szó szoros értelmében - zavarodott lelkek, akik nincsenek tisztában tetteik következményeivel, hanem inkább a negatív kozmikus erők (aszurák, szanszkrit) ügynökei, akik többnyire az önző észnek és érzelmeik "alacsonyabb" aspektusainak hódolnak.

A - ahogy ők maguk szeretik mondani - "szabad világ" állami és gazdasági vezetői egymásnak passzolják a labdát, amivel a politika szerepe (amelynek valójában úgy kellene tűnnie, hogy utat mutat és struktúrákat alakít) annak a funkciójára redukálódik, aki csak "leszállíthatja a csekket", amit valaki más állított ki.

A rendszer alapja a kizsákmányolás, bár véleményem szerint nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy aki az I. világba sorolható, az önmagában kizsákmányoló és feudális fejedelem a III. Világnak. Ennek ellenére mi a G7-ben (és más, a kapitalista gazdasági rendszerre való áttérésben lévő "feltörekvő gazdaságokban") olyan árukat fogyasztunk, amelyeket éhbérért és gyakran rabszolgamunkával (lehet valaki rabszolga anélkül is, hogy annak neveznék) termelnek e gyönyörű bolygó szegényebb országaiban, termelésre redukálva. És végül, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nem rendelkezik a rabszolgamunkával előállított áruk exportjának szankcionálásáról.

Miért tűnik úgy, hogy mi (az emberek, egy nemzet szuverénjei) közömbösek vagyunk ez iránt?

Mert az első világban többnyire mi vagyunk a haszonélvezői azoknak az áruknak, árucikkeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket eladásra kínálnak, mint például az üveggyöngyöket, amelyeket Kolumbusz egykor az észak-amerikai indiánoknak ajánlott fel ajándékba, cserébe és szabadságuk feladásának árán. Ha az önzés és a "birtokolni akarás" úgy elvakít bennünket, hogy a közvetlenül megtapasztalt szükségükkel szemben közömbösek vagyunk testvéreink sorsa iránt (és mindannyian közömbösek vagyunk, amíg gondolkodásunk nem fordul át AKTÍV cselekvésbe), akkor nem szabad meglepődnünk és panaszkodnunk, hogy nem hallatszik a hangunk.

Felelősségteljes és együttérző cselekvést követelek mindenkitől, aki változtatni akar a fennálló állapotokon - beleértve és elsősorban magamat is.

Világszerte közel 150 millió öt és 14 év közötti gyermek dolgozik teljes munkaidőben, de ritkán sikerül a kereteken kívül gondolkodnunk.

Nézzük kritikusan és látó szemmel a média hatalmát; csapkodjuk mancson vezetőinket (képletesen szólva - ellenzem az erőszakot, de a passzivitást is), és ne ugyanazzal a szemmel nézzük üzleti vezetőinket, mint ahogy a gyerekek a popsztárokat. Szívünk, elménk és érzelmeink engedjék meg, hogy újra (és végre) a lelkünk által vágyott utakat kövessük - az együttérzés és az odafigyelés útját - és végre TEGYÜNK!!!

"A szabadság mindig azoknak a szabadsága, akik másként gondolkodnak"
Rosa Luxemburg

"A lázadásnak hitvallássá kell válnia."
"Ha nem vagy biztos benne, csináld meg a következő tesztet: Gondolj a legszegényebb és leggyengébb ember arcára, akivel valaha is találkoztál, és kérdezd meg magadtól, hogy a lépés, amit meg fogsz tenni, segíteni fog-e ezen az emberen."
Mahatma Gandhi

Image