

Illusion
Olvassuk és érezzük lassan az alábbi meditációt.Én és az enyémek illúziók. És mégis minden számunkra fontos mondatban ezek a szavak szerepelnek.Létezem-e én? Létezem-e? Létezem?Amikor a testiségemre redukálva nézem magam, felismerem a létező ént. De ha megpróbálok a varázstükör mögé nézni, és figyelmemet a legbelsőbbre összpontosítom, nem fedezhetek fel egy "én"-t. Ekkor egy anyagot látok, amelyből a legbelső lényem létrejön - de vajon én ebből az anyagból állok-e?A testiség a lélek háza, temploma. Ez egy olyan jármű, amely a fizikai dimenzióban tett utazásokat megtapasztalhatóvá teszi. Kortárs kifejezéssel élve nem más, mint egy "adatöltözet", amelyen keresztül érzéki benyomásokat "érzékelhetünk". A test tehát forma - vajon rendelkezik-e lényeggel?KI az, akinek ezek az érzékelések léteznek? "KINEK" szólnak ezek az érzékelések? "KI" vagy "MI" az, aki befogadja őket? "MI" a legbelsőbb? Mi az a belső szubsztancia, ami miatt azt tapasztaljuk, hogy "VAGYUNK"?Álmodom-e a létemet? Álmodom-e magam? "Ki" által? MIÉRT? KI - VAGYOK - ÉN?A mulandóságban nem lehet örökkévalóság. Az örökkévalóságban nem lehet mulandóság. Nem lehet semmi abszolút, és ugyanígy semmi relatív. Az érzékelés a képzeleten alapul, és a képzelet az illúzió szelében sodródik. A megismerés varázsa érvénytelen minden illúzióval szemben. Az illúzió nem hazugság és nem igazság, hanem testetlen. A lényegtelenség nem más, mint üresség. Így ismerem fel a világot - azáltal, hogy látom, hogy nem létezik. Csalódás - az élet maga a csalódás.De ha az "élet" egy a számtalan lehetséges illúzió közül, akkor van-e olyan igazság, amely tartós? Van-e igazság minden mulandóságon túl? Ki tud-e emelkedni lényem a tévedések és illúziók mély óceánjából?Semmi sem az IGAZSÁG. Az IGAZSÁG a SEMMI. Minden a semmi.

